Ausztriában a bioenergia a legfőbb megújuló energiaforrás. Az ausztriai biomassza-hasznosítás jelenlegi 200 PJ-os (Peta Joule-os) szintjét 2020-ra fenntartható módon 256 PJ-ra lehet növelni, ahogyan ezt az alábbi ábra is mutatja (Ausztriai Energiaügynökség, „Vorstudie für einen nationalen Biomasseaktionsplan für Österreich” (Egy ausztriai nemzeti biomassza cselekvési terv előtanulmánya, 2006).

Az Európai Unió klíma- és energiacsomagja, valamint az energiastratégia hatására Ausztriában 34%-ra növelhető a megújuló energiaforrások aránya az energia végfelhasználás terén 2020-ra, továbbá a végfelhasználás a 2005-ös értéken stabilizálható, az üvegházgáz-kibocsátás pedig a 2005-ös érték 16%-ára csökkenthető.

Az elmúlt években a megújuló energiaforrások mind abszolút, mind relatív mértéke növekedett az országos fogyasztási adatok alapján.

Az energia végfelhasználás stabilizálásához, és ez által a 2020-as klímacélok alapfeltételeinek megteremtéséhez egy intézkedéscsomagra van szükség. A szükséges lépések közé törvényi intézkedések, a fosszilis üzemanyagok árának növelése, a megújuló energiaforrások népszerűsítése és az energiahatékonysági intézkedések népszerűsítése tartoznak.

A környezetvédelmi célok elérésére és támogatására a COACH BioEnergy projekt során regionális cselekvési tervet igyekeztek létrehozni az ökoEnergieland számára különböző rövid-, közép- és hosszú távú intézkedésekkel (RESP, megújuló energiastratégia). Az alapvető cél a fosszilis üzemanyagoktól való függetlenedés, valamint a decentralizált energiaellátás útján való elindulás.

A tanulmány fő eredménye kimutatja annak előnyeit, ha a megújuló energiára vonatkozó tervezési és megvalósítási munkát regionális szinten folytatják, mivel ez a stratégia több rugalmasságot nyújt. A településeket vagy körzeteket lépésről lépésre kell ösztönözni a szakpolitikai kérdések megvitatására, a 20-20-20 stratégia (20%-kal kevesebb üvegházgáz-kibocsátás, 20%-os megújuló energia részarány, 20%-kal hatékonyabb energiafelhasználás 2020-ra) céljainak elérésére. Általánosságban véve az energetikai önellátás a régiók komoly szerepvállalását igényli. A jövőben a regionális csoportoknak nagyobb egységekké kell összenőniük, és a városi területeket és nagyvállalatokat is számításba kell venni.

Ahogy korábban említettük, a településeknek fontos szerepet kell kapniuk, így minden település számára kötelező energia- és klímatervet kell kialakítani. Egy ilyen terv segítségével kialakítható az ideális energiamix az adott közösségnek legmegfelelőbb módon. A tervnek tükröznie kell az aktuális helyzetet, a település gyengeségeit és erősségeit, előnyeit és hátrányait, energiapotenciálját és energiaigényét. Ez minden régió gazdaságát megerősítené, munkahelyeket és regionális értéket teremtve, különös tekintettel az életszínvonal emelésére. A lakossági szektornak is komoly szerepe lesz a jövőben „háztartási méretű erőművek” létesítésével. A hálózati energiaszolgáltató intelligens hálózatokkal és intelligens mérőkkel tarthatja fent ezt a rendszert.

Egy másik fontos elem a természeti erőforrások megszerzése és védelme. A fenntartható mezőgazdaság és erdőgazdálkodás fontos eleme a természettel való összhang és az emberek szükségleteinek kielégítése. Ezért nagy az igény ilyen célú finanszírozási eszközökre, amelyek kínálata kétségkívül hagy kívánnivalót maga után. A helyi nyersanyag-szövetségek kialakítása alternatívát jelenthet a víz- és szennyvíz-szektorban, és orvosolhatná a nyersanyag-ellátás jelenlegi problémáit.

A települések számos olyan erőforrással rendelkeznek, amelyek egyelőre kihasználatlanok valamely alapfeltétel vagy a szükséges struktúrák hiánya miatt. Ennek sarokköve lehetne a regionális nyersanyag-szövetség. A már jól működő víz- és szennyvíz-szövetségek szerkezetének alapján regionális nyersanyag-szövetségeket kell létesíteni, és így mobilizálni a kihasználatlan erőforrásokat.